350. alkalommal láthatja a közönség a Magyar Színház My Fair Lady című előadását november 17-én. A világhírű musicalt először 1994-ben mutatta be a színház, Auksz Éva egy évvel később kapta meg Eliza szerepét. A színésznőt sosem zavarta, ha Lehoczky Zsuzsával vagy Galambos Erzsivel mérték össze, de azt kikérte magának, ha magyar Audrey Hepburnnek nevezték- elsősorban önmagához szeretne hasonlítani. Auksz a Rádió Orientnek elmondta, nála ösztönből jön a csúnya beszéd, és mutatványosnak is beáll, ha egy szerep úgy kívánja.

Meglepetésekkel készül a Magyar Színház a My Fair Lady 350. előadására. Az előadás előtt és a szünetben megidézik az ascoti lóversenyek hangulatát, teát és whiskeyt szolgálnak majd fel. Emellett a Démoszthenész Egyesület ingyenes beszédvizsgálatot is tart. De mivel készülhet még a főszereplő, aki 18 éve bújik Eliza bőrébe? Auksz Évát kérdeztük.

Hogyan kezdődött a My Fair Lady közel 20 éves karrierje?
Annak idején meghallgatáson kaptam meg a szerepet. Szerintem én lepődtem meg a legjobban, mikor sikerült. Mondták, hogy énekeljem el a Ma éjjel táncolnék című dalt, aminek akkor csak a dallamát ismertem, a szöveget nem teljesen. Nem baj, mondták, nézzem a kottát és úgy énekeljek. Utána gyorsan el is szaladtam énektanárhoz. Azóta 18 éve játszom a főszerepet.

Kevesen tudják, hogy az eredeti musicalfilmben valójában nem Audrey Hepburn énekel. Hogyan tanultál meg az utca nyelvén énekelni?
Iglódi István keresett nekem énektanárt, akivel aztán egész nyáron tanultuk a számokat, hogy szeptemberre konyhakész legyen. A csúnya beszéd az valahogy jött ösztönből. Azt éreztem, mikor megkaptam a szerepet, hogy én ezt meg tudom csinálni. Nagyon sokat köszönhetek Bács Feri bácsinak. Annak idején minden előadás előtt az öltözőben beszélgettünk róla; megkaptam tőle minden olyan segítséget, amit az alkotás folyamán az elődöm is. Valaha nyomasztott, hogy Audrey Hepburnhöz hasonlítottak, de egy idő után kikértem magamnak, hogy én Auksz Éva vagyok.

Az évek során hogyan változott a viszonyod a szerephez?
Mivel én mindig a jelent élem meg, nem nagyon emlékszem, hogyan csináltam régen. Azóta anya lettem, mások a problémáim is. Annak idején ezt Fonyó Barbara mutatta be, aki után mi Götz Annával felváltva játszottuk, míg végül egyedül folytattam tovább. A darabok oroszlánrészét közel 300 előadást én csinálhattam végig.

Viszont egyre rövidebb lett a darab.
Az eredeti rendező, Sík Ferenc távozása után a mindenkori igazgató lett a rendezője is. Iglódi István is húzott belőle, aztán Őze Áron is rövidítette, elsősorban a színváltások modernizálása miatt. A mai néző a felgyorsult világ gyermeke, és nem biztos, hogy képes három és fél órát a fenekén ülni. Emellett viszont örülök, hogy a romantikára még mindig van igény. Ráadásul éppenhogy a fiataloknak van erre nagy igényük.

Eliza megformálása volt az álomszerep?
Álomszerep, mert ebben egy színésznő nagyon sok mindent megmutathat: az utcalányból hogyan lesz hercegnő. 19 éve úgy megyek színpadra, hogy mindig elgondolkozom, ma milyen lehet a karakter. Közben minden egyes új darab kihívás, amikor megkeresed a lelkednek egy bugyrát, amit megpróbálsz kinyitni. Mindig az a feladat, ami előtt vagy. Aztán akkor sem vagy kész, amikor bemutatod. Közben ez a szerep az a szerep, amit minden színésznő szeretne egyszer eljátszani.

Még négy zenés vagy ifjúsági darabban szerepelsz. A Holdvilág és utasa azonban kivétel.
Szerb Antal regényének ebben az adaptációjában a nézők fent ülnek a színpadon, a vasfüggöny mögött, tehát helyet cserélünk és a forgószínpad is működik, ami izgalmasabbá teszi az előadást is. Ami a játékomat illeti, az Utas és holdvilág Erzsijének szerepében nyilván nem a My Fair Lady stílusát fogom elővenni. Van egy örök ellentét a zenés és a prózai színészek között, de remélhetőleg én vagyok a remek áthidaló megoldás.

Emellett artista órákat is vettél…
A Kisfiú meg az oroszlánok című Lázár Ervin darabban én egy légtornásznő vagyok. Táncos múltam miatt találta ki ezt a színházam, és beírattak az artistaképzőbe. A darab bemutatóján végül hárman lógunk egy horizontális kötélen, hajmeresztő mutatványokat csinálva. A férjem is megijedt, mikor meglátta: nem akarta ő árvákká tenni a gyerekeket.

A színház az elmúlt évadban profilt váltott. Nézitek az előadásokat a fiaiddal?
Járunk színházba a nagyobbik fiammal, Hunorral, sőt, a gyerekelőadásokat vele szoktam tesztelni. Érzékeny fiú és jó meglátásai vannak, mert már szokott különbségeket tenni a darabok között. Nagy felelősség, hogy mit mutatunk a gyereknek, mert ezen múlhat, hogy jár-e később színházba. Ezért is nagy misszió ez a családi színház koncepció.

Sosem fordult meg a fejedben, hogy színházat váltasz? Például amikor felépült az új Nemzeti, ami felváltotta a Tiéteket vagy amikor Őze Áron – a párod – lett az igazgató?
Én akkor még föl sem fogtam, hogy mi zajlik ott. Csak az idősebb színészeken láttam a csalódást, hogy őket meg sem kérdezték. Ma már azt gondolom, óriási szerencse, hogy fele akkora költségvetéssel megmaradtunk Magyar Színháznak. Amikor Áron lett az igazgató elgondolkodtam, hogy váltok. De szerencsére szűkmarkúan osztja rám a szerepeket, különben nem is tudtam volna a kollégák szemébe nézni.

Mi vár Rád a jövőben? A My Fair Lady következő jubileumát is veled ünnepelhetjük?
Elizát én már nem akartam játszani, amikor a kisebbik fiam megszületett. Aztán erőt vettem magamon, mikor Higgins professzor szerepét Tóth Sándor vette át. De már hiába jönne új partner, jöjjön egy új My fair lady. Egyébként most kezdtük a Vérnászt, ami kicsit mozgásos, kicsit zenés, kicsit képzőművészeti lesz. Ott például a Halál szerepét osztották rám, amit még nem csináltam, nézzük meg milyen lesz!