A törvényjavaslat - amelyet kedden kezdett tárgyalni a parlament - az áram, a földgáz és a távhő árának január 1-jei csökkentése mellett rögzíti a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos mérséklését is július 1-jével, és kötelezővé teszi ennek feltüntetését a számlákon. Ha a szolgáltató ennek nem tesz eleget - és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.
Rogán Antal elmondta: a palackos gáz árának csökkentését is megvalósíthatónak tartja az év második felétől, miután tárgyalásokat kezdtek a forgalmazókkal, a kéményseprési díjaknál pedig "a meglepően nagy és elfogadhatatlan árváltozások" miatt tízszázalékosnál nagyobb díjcsökkentés is elképzelhető, de ennek lehetőségét még vizsgálják.
Az üzemanyagárak esetleges csökkentését firtató kérdésre közölte: azok nem tartoznak a rezsiköltségek közé, az üzemanyagok piacán pedig érvényesül a verseny. "Közszolgáltatások azok, amelyeket senki sem tud kikerülni." Autója nincs mindenkinek, "mi pedig alapvetően a közszolgáltatások díjait tekintjük a rezsi részének" - hangoztatta.
A frakcióvezető elmondta, hogy a rezsicsökkentést a szolgáltatók profitjának rovására hajtják végre. Kiemelte, hogy az 1995-ben kezdődött privatizáció és 2011 között a villamosenergia- és a földgázszolgáltatók összesen 1040 milliárd forint profitot termeltek, tehát "van minek a terhére megvalósítani a rezsicsökkentést". Hozzátette: a híresztelésekkel szemben az összes villamosenergetikai szolgáltató vállalat nyereséges volt tavaly is.
Rogán Antal megjegyezte, hogy a szolgáltatóknak a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányzás volt az "aranykor", éves átlagos adózott eredményük ez idő alatt a duplájára emelkedett. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: nem nézett utána, de biztos benne, hogy a cégek adózott eredményük 90 százalékát osztalék formájában kivonták.
Beszélt a szociális közműszolgáltatásokról szóló, az Országgyűlésben hétfőn elfogadott törvényről is, kiemelve, hogy annak értelmében a közműszolgáltatások nem profitorientált, hanem közszolgáltatások. Ezzel kapcsolatban közölte: csak az elismert profit érvényesítesét vették ki a szabályozásból, de egy hatékonyan gazdálkodó szolgáltató ettől még termelhet nyereséget.
Rogán Antal hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás erős jogokat ad a fogyasztóknak: a cégek ezután csak 60 napon túli számlafizetési késedelem miatt kapcsolhatják ki a szolgáltatást, különben - például kötbértartozás esetén - csak akkor, ha előbb polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek. Újdonság az is, hogy a tartozás rendezése után 24 órán belül vissza kell kapcsolni a szolgáltatást.
Szintén új előírás, hogy ha csak egy lakó tartozik, akkor nem lehet a társasház egészében kikapcsolni a szolgáltatást, feltéve, hogy a közös képviselő igazolja, hogy a közösköltség-elmaradással rendelkező lakóval szemben már megindította a fizetési meghagyásos eljárást.
Egy újságírói kérdésre válaszolva a frakcióvezető közölte: "nem hagyják annyiban", hogy az MSZP-s Szanyi Tibor hétfőn az általa elmondott interpellációt követően középső ujját felfelé tartva "bemutatott" a kormánypárti padsorok felé. A frakcióvezető elmondta: a következő házbizottsági ülésen a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy ha szükséges, hozzanak szankciót az ügyben.
Rogán Antal azzal kapcsolatban, hogy sajtóhírek szerint Szanyi Tibor lehet a szocialisták listavezetője az EP-választáson, úgy fogalmazott: az MSZP-nek érdemes lenne még egyszer végiggondolni, hogy tényleg Szanyira bízzák-e pártjuk és Magyarország képviseletét, vagy a politikust rábírni arra, hogy a jövőben "a normál erkölcsi magatársmintáknak megfelelően viselkedjen a parlamentben".