- mondta a Bild című német lapnak az Insa közvélemény-kutató intézet vezetője egy hétfőn ismertetett felmérésükkel kapcsolatban, amely szerint a szociáldemokrata párt (SPD) átvette a vezetést a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől a pártok népszerűségi listáján.
Hermann Binkert a Bild online kiadásában hétfő délután bemutatott adatokat értékelve kiemelte, hogy az SPD kancellárjelöltje és jövendő elnöke, Martin Schulz színre lépése a szociáldemokraták javára fordította a közhangulatot.

Az országban megjelent a "váltóhangulat", és "a Bundestag-választás ugyan nem dőlt el, de teljesen nyitottá vált" a küzdelem - mondta az Insa igazgatója.

Az intézet kutatása szerint az SPD 31 százalékon áll, ami 4 százalékpontos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest, míg a CDU/CSU 3 százalékponttal 30 százalékra gyengült.

Az Insa most először mért szociáldemokrata fölényt, bár az intézet csak 2012 óta vizsgálja a pártok támogatottságát. Az SPD valamennyi kutatóintézet felméréseit tekintve legutóbb több mint hat éve, 2010 augusztusában vezette a népszerűségi listát: az Allensbach kutatóintézet akkori mérése szerint 32 százalékon állt, a CDU/CSU támogatottsága pedig 31 százalékos volt.

Az adatok azt mutatják, hogy lejárt Angela Merkel ideje, a 2005 óta hivatalban lévő kancellár arra a sorsra jut, mint Helmut Kohl, akit 1998-ban, 16 év után a németek leváltottak a kancellári tisztségből - mondta a Die Welt című lapnak Johannes Kahrs, az SPD befolyásos jobboldali, konzervatív tömörülése, a Seeheim-i Kör (Seeheimer Kreis) szóvivője, aláhúzva, hogy "az emberek új arcot akarnak".

Az SPD népszerűsége azután ugrott meg, hogy a párt január végén Martin Schulzot, - az Európai Parlament (EP) volt elnökét - kérte fel kancellárjelöltnek és pártelnöknek. A hosszú vívódás után elhatározott váltás a párt élén valamennyi felmérés szerint emelte a párt támogatottságát, mozgósította a tábort, és visszahódította az SPD-től a nemválasztók közé húzódott szavazók egy részét.

Az SPD távozó elnöke, Sigmar Gabriel január 24-én jelentette be, hogy Martin Schulz lesz a kancellárjelölt, és márciusban egy rendkívüli pártkongresszuson az elnöki tisztséget is átadja neki. A bejelentés óta készített csaknem tucatnyi felmérés adatait együtt szemlélve az látható, hogy a párt támogatottsága a 20-25 százalékos sávból a 26-31 százalék közötti sávba ugrott, míg a CDU/CSU erősödése megtorpant, a pártszövetség a 30-35 százalék közötti sávban stagnál. Így a jobbközép uniópártok két hét alatt csaknem teljesen elveszítették előnyüket az SPD-vel szemben.

A 2013-ban tartott Bundestag-választás előtt hasonló folyamat ment végbe, a szociáldemokrata bázis akkor is lelkesedéssel fogadta, hogy a pártban végre eldöntötték, ki legyen Angela Merkel kihívója. Akkor Peer Steinbrück volt pénzügyminisztert tették meg kancellárjelöltnek, és a döntés utáni hetekben meglódult a párt támogatottsága, de a lelkesedés alábbhagyott, és az SPD végül a szavazatok 25,7 százalékával történetének egyik legrosszabb eredményét érte el a választáson, messze elmaradva a győztes CDU/CSU 41,5 százalékától.

A "Schulz-hatás" azonban erőteljesebb, mint amilyen a "Steinbrück-hatás" volt - mutatott rá a napokban Manfred Güllner, a Forsa kutatóintézet igazgatója.